July 6, 2010

Torrent Geek módra

Létezik karakteres azonnali üzenetküldő kliens, karakteres webböngésző és karakteres torrent kliens is. Most az utóbbiról fogok néhány szót mondani.
Néhányan biztosan ismerik -ha máshogy nem, legalább névből- az rtorrent nevű alkalmazást. Az rtorrent egy egyszerű, terminálból vagy karakteres felületen is futtatható erőteljes, szabadon konfigurálható torrent kliens. Miért is jó ez nekem? Mert alig pár megát eszik a memóriámból, nincs fölösleges GUI hozzá, és távolról -akár ssh-val- is managelhető.

A program telepíthető Synaptic-on keresztül valamint parancssorból is a sudo apt-get install rtorrent paranccsal.
Miután feltelepült ne csapjunk egyből a lecsóba. Ahhoz, hogy rendesen működjön szükség lesz a konfig állományára ami a /usr/share/doc/rtorrent/examples mappában található: rtorrent.rc
Ezt másoljuk át a mappánkba:
cp /usr/share/doc/rtorrent/examples/rtorrent.rc ~/.rtorrent.rc
Miután megtörtént a művelet adjuk ki a következő parancsot: gedit ~/.rtorrent.rc
A parancs hatására megnyílik a gnome editorban a fájlunk, amit innentől szabadon állítgathatunk.

Nézzünk egy-két dolgot amit érdemes átírni:
A minimum és maximum peer-hez való kapcsolat számát lehet megadni (minden torrentre ez az érték vonatkozik)
# Maximum and minimum number of peers to connect to per torrent.
#min_peers = 40
max_peers = 25

Ugyan az mint a fent említett, de ez a seed-re érvényes.
# Same as above but for seeding completed torrents (-1 = same as downloading)
#min_peers_seed = 10
max_peers_seed = 15

Az egyidejű feltöltések maximális számát lehet megadni
# Maximum number of simultanious uploads per torrent.
max_uploads = 10

A fel- és letöltés sebességét lehet megadni (KiB-ben).
# Global upload and download rate in KiB. "0" for unlimited.
download_rate = 400
upload_rate = 60

Ez lesz az alapértelmezett mappa, ahova a torrentet menti.
# Default directory to save the downloaded torrents.
directory = ~/Torrent_letöltések

Itt fogja tárolni az .rsession fájlt, ebben tárolja a le/feltöltési információkat. Figyeljünk oda, hogy ne használja két rtorrent ugyanazt a fájlt.
# Default session directory. Make sure you don't run multiple instance
# of rtorrent using the same session directory. Perhaps using a
# relative path?
session = /home/pinter/.rsession/

Állítsa meg a torrenteket, ha az adott szintre csökken a lemezterület
# Close torrents when diskspace is low.
schedule = low_diskspace,5,60,close_low_diskspace=1000M

Be lehet állítani „figyelés” egy bizonyos mappára, ahova ha bekerül egy új torrent fájl azt elkezdi letölteni.
# Watch a directory for new torrents, and stop those that have been
# deleted.
schedule = watch_directory,5,5,load_start=/home/[user]/watch/*.torrent
schedule = untied_directory,5,5,stop_untied=
schedule = tied_directory,5,5,start_tied=

Megállítja a torrent feltöltését amint eléri az adott arányt.
# Stop torrents when reaching upload ratio in percent,
# when also reaching total upload in bytes, or when
# reaching final upload ratio in percent.
# example: stop at ratio 2.0 with at least 200 MB uploaded, or else ratio
20.0
#schedule = ratio,60,60,"stop_on_ratio=200,200M,2000"

Megadható, hogy mettől-meddig használhat portokat. Érdemes egyet megadni, valamelyik magasabb portot.
#Port range to use for listening
port range = 4029-4029

Portok véletlenszerű nyitása a megadott port tartományon.(ha csak egyet használunk fölösleges)
#Start opening ports at a random position within the port range
port_random = no

Ubuntu Tweak


Nincs még egy olyan rendszer ami akkora szabadságot adna mint a Linux. Ugyan Ubuntu 10.04-ben már kissé elrejtve vannak dolgok (pl. Gdm2 login screen), de ebben a világban nem létezik lehetetlen. Most itt a lehetőség, hogy ezeket a kis rejtett dolgokat feltárjuk az Ubuntu-Tweak nevű program segítségével.
A program letölthető innen: http://ubuntu-tweak.com/
Lássuk lépésről-lépésre, hogy mire is leszünk képesek a program alkalmazásával:
Miután elindul a program több kategória közül váalszthatunk:
    • Alkalmazások
      • Csomagtisztító: Itt kitudjuk üríteni a gyorsítótárunkat, valamint az elárvult vagy már felesleges programokat tudjuk törölni a rendszerből
      • Forrásközpont: Adott programok tárolóját tudjuk felvenni. Olyan programok is megtalálhatók itt, melyek amúgy nincsenek benne az alap repoban. Ennek használatával kedvenc programjainkat folyamatosan frissen tarthatjuk.
      • Frissítéskezelő: Nem nagyon van mit mondani erről a részről, igazság szerint adja magát. (Ez az update-manager)
      • Szoftver központ: Azonos az Alkalmazások/Ubuntu Szoftverközpont alkalmazással, bár ez kissé butított, például hiányzik belőle egy kereső mező.
    • Indítás
      • Bejelentkezési beállítások: Spóroljuk meg magunknak a gdm2setup telepítését. Ebben a részben kicsit személyre szabhatjuk a bejelentkezési felületünket. Lecserélhetjük a háttérképet, ki/be kapcsolhatjuk a login hangot, kikapcsolhatjuk a felhasználó listát, ezzel is biztonságosabbá téve rendszerünket valamint megakadályozhatjuk azt, hogy erről a felületről újra lehessen indítani a gépünket.
      • Indítópult: Azonos a gnome-session-properties azaz a Rendszer/Beállítások/Indítópul-al.
      • Munkafolyamat vezérlés: Megadhatjuk az alapértelmezett fájlkezelőnket (nautilus, dolphin, konqueror...), a panel modult valamint az ablakkezelőt.
    • Asztal
      • Ablakkezelő beállítások: Sokak számára szokatlan az, hogy az ablakot felnagyító, minimailzáló illetve bezáró gomb a 10.04 LTS-ben (hasonlóan az Apple család operációs rendszeréhez) már bal oldalt helyezkednek el. Itt módosíthatjuk a gombok pozícióját, ezzel kiváltottuk a gconf-editor -t. Megadhatunk továbbá másik komzozíció kezelőt valamint állíthatunk kicsit az ablakok díszítésén.
      • Asztali ikonok megjelenítése: Rendszer telepítés után első dolgom volt ezt régen gconf-editor-ral szerkeszteni.. Itt eltudunk venni asztali ikonokat illetve hozzá tudunk adni. Megjeleníthetjük a 'Számítógép' ikont (Ez lényegében megfelel a Windows-os 'Sajátgép'-nek), a home mappánkat, a 'Kukát', a 'Hálózat' ikont valamint kikapcsolhatjuk a csatolt kötetek ikonjának a megjelenítését.
      • Compiz beállítások: Ehhez a részhez használja mindenki inkább a 'ccsm'-et (Compiz Config Settings Manager).
      • Gnome beállítások: Módosíthatjuk a Panel~ és a Menü beállításokat, engedélyezhetjük/tilthatjuk a felhasználó váltást zárolt képernyő alatt valamint a 'Legutóbbi dokumentumok' listát.

    • Személyes
      • Alapértelmezett mappahelyek: Adja magát már a menü elnevezése is. Itt megtudjuk változtatni az alapértelmezett mappáink helyét, valamint a program felhívja a figyelmünket, hogy az 'Asztal' mappát ne nagyon piszkáljuk. Ez a rész is szerintem elég fölösleges, talán azoknak lehet hasznos akik szeretnék az NTFS partíciójukon tartani ezeket, hogy Windows rendszerük alatt is hozzáférjenek Home mappájuk tartalmához. (Ez egy lehetőség arra, hogy a korábbi Vbox-os lehetőséget kiváltsuk, erőforrás megtakarítás szempontjából mindenképpen 10/10)
      • Billentyűparancsok: Megadhatunk parancsokat, melyekhez globális gyorsbillentyűket rendelhetünk.
      • Parancsfájlok kezelése: Megtalálhatjuk az engedélyezett valamint a letiltott rendszer szintű scripteket. Személyre szabva tudunk engedélyezni parancsfájlokat úgy, hogy a letiltottat áthúzzuk a 'Nautilus-scripts' mappába.
      • Sablonok kezelése: Sokan ismerjük Windows alatt a jobb klikkes helyi menüt, melynek egyik pontja az 'Új' névre hallgat. Gnome rendszerekben is megtalálható ugyan ez 'Dokumentum létrehozása' címen az asztali helyi menüben. Friss rendszeren ez tök üres. Itt lehet hozzáadni fájltípusokat, ezzel kiváltjuk azt, hogy létrehozunk egy üres fájlt a ~/Sablonok mappába.
    • Rendszer
      • Biztonsággal kapcsolatos: Bizonyos szolgáltatlásokat (pl: nyomtatás, lemezre mentés.) tilthatunk.
      • Energiagazdálkodás beállításai:Képernyő zárolási beállítások valamint fényerő módosítások hajthatóak végre.
      • Fájltípus kezelő: Adott fájltípusokhoz lehet alkalmazásokat társítani. Jól látszik, hogy eléggé személyre lehet szabni, már ha valakinek van ennyi szabad ideje.
      • Nautilus beállításai: Nautilus kiegészítőket kapcsolhatunk be, Bélyegképek méretét, gyorsítótárát, annak élettartamat módosíthatjuk, valamint törlésére is lehetőséget kapunk.
      • Számítógép adatai: Elérkeztünk az utolsó menüponthoz, mely rendszer és felhasználói információkat jelenít meg. Ebben a menüben alkalmunk nyílik a gépnév megváltoztatására.

Összefoglalva, miért is jó nekünk ez a program? Ha jól megnézzük jó néhány fájlmódosítási műveletet, programkeresgélést és ezzel időt spórolunk meg. Igaz, hogy nem vált ki mindent és vannak dolgok amiket jobb is a saját programjával módosítani (compiz).
Jó Tweak-elést!

July 4, 2010

Fedora13 x86_64 vs Skype

Nem régen megjelent a Fedora 13. Nagy rajongója voltam a 12-nek is, egyszerűen remek kis rendszer volt, de ez még jobb. Alig 10 perc alatt fel lehet telepíteni a rendszert, remek támogatása van, szép, letisztult felszín, elérhető Gnome és KDE környezetben is.
Egy pici problémám volt vele: Skype. Ubuntu alatt kicsit nagyobb támogatottságot élvezhet a dolog, de 'Dorika nem rajong érte. Pidgin-hez nem szerettem volna plusz pluginként telepíteni a skype-ot, ezért inkább kicsit keresgettem.
Töltsük le a Skype Fedora-ra készült rpm csomagját:
Telepítsük fel, majd nyissunk egy terminált és végezzük el ezt a két lépést:
yum downgrade nss-softokn-freebl nss-softokn
yum install libXScrnSaver.i?86 libX11.i?86 libv4l.i?86 alsa-plugins-pulseaudio.i?86 qt-x11.i?86
A parancsokat persze root jogosultsággal kell futtatnunk!

July 3, 2010

Rhythmbox Equalizer


Ubuntu alatt az alapértelmezett zenelejátszó program a Rhythmbox. A program remekül használható, áttekinthető és egyszerű. Lehet megadni új alapértelmezett zene mappát, lehet más mappákat importálni, a lejátszott zenék bekerülnek a médiatárba, könnyítve az újbóli kikeresést.
Apró még nagy hiányossága az equalizer azaz a hangszínszabályzó hiánya. Ezt orvosolandó most megmutatom, hogyan kell ezt pluginként telepíteni.
Töltsük le a rhythmbox-eq plugint:
Ez megvan akkor hajtsuk végre a következő pár műveletet terminálban:
mkdir ~/.gnome2/rhythmbox/plugins
tar -xzvf rhythmbox-equalizer.tar.gz
cp -R equalizer ~/.gnome2/rhythmbox/plugins
Ha fut akkor újra kell indítanod a rhytmboxot, majd a Szerkesztés/Bővitmények menü megnyitásával válaszd ki a kívánt bővitményt.
Az eredmény egy 10 sávos hangszínszabályzó.

Saját repo készítése


Gondolom találkoztunk már lassú internet szolgáltatással, van akinek otthon is az van, de szeretnénk optimalizáltan használni a Linux rendszerüket. Hogy is kéne ezt? Létezik egy apt-mirror nevű szolgáltatás. Remekül használható mind Debian, mind Ubuntu alatt.
A program a tárolókban megtalálható. Az apt-get install apt-mirror paranccsal telepíthető, előtte érdemes azért frissíteni a tárolókat. Miután felkerült a program a gépünkre a /etc/apt/mirror.list szerkesztésével megadhatjuk, hogy mely repokat szeretnénk letölteni. Valami ilyesmit kell látnunk:


############# config ##################
#
#set base_path /var/spool/apt-mirror
#
# if you change the base path you must create the directories below with write privlages
#
# set mirror_path $base_path/mirror
# set skel_path $base_path/skel
# set var_path $base_path/var
# set cleanscript $var_path/clean.sh
# set defaultarch 
set nthreads 20
set _tilde 0
#
############# end config ##############

deb http://ftp.bme.hu/OS/Linux/dist/debian lenny main contrib
deb-src http://ftp.bme.hu/OS/Linux/dist/debian lenny main contrib

deb http://security.debian.org/ lenny/updates main contrib
deb-src http://security.debian.org/ lenny/updates main contrib

clean http://security.debian.org/

Én Debian Lenny-n használom, a security és bme csomagjai vannak letöltve. Ide megadható az apt mappában található sources.lst fájlban felvett csomagtárolók.
Megadhatunk más mappát mint ahova letölti nekünk a dolgokat mégpedig a set base_path szerkesztésével. A mappát előtte perze meg kell csinálnunk. Miután beállítottunk mindent amit szeretnénk tölteni futtatjuk a programot a következő képpen:
su – apt-mirror
apt-mirror
Elindul a letöltés, az indexelés. Nekem 40 GB volt a két repo, egy éjszaka alatt lejött, ti is inkább éjjel futtassátok.
Lejött minden, most telepítsük fel a lighttpd nevű apró webszerver programot. Nagy hasznát vesszük mivel,ennek használatával fogjuk elérni a szervert. Persze ha lokálisan akarod használni akkor a sources.lst-ben csak ennyit kell felvenned:
deb file:/home/apt-mirror/mirror/ftp.bme.hu/OS/Linux/dist/debian/ lenny main contrib
deb-src file:/home/apt-mirror/mirror/ftp.bme.hu/OS/Linux/dist/debian/ lenny main contrib
deb file:/home/apt-mirror/mirror/security.debian.org/ lenny/updates main contrib
deb-src file:/home/apt-mirror/mirror/security.debian.org/ lenny/updates main contrib
Értelem szerűen a file:/ után a saját elérési utad kerül.
Viszatérve, létre kell hoznunk a /var/www mappában egy-egy symlinket, függve a letöltött repok számától.

ln -s /home/apt-mirror/mirror/ftp.bme.hu/OS/Linux/dist/debian/ /var/www/bme
ln -s //home/apt-mirror/mirror/security.debian.org/ /var/www/security

Lényegében ugyan az kell legyen az elérés mint a sources.lst-ben a repo elérése.

Másik Debian kliensről így fogom elérni:

#/etc/apt/sources.lst

deb http://10.0.1.2/bme lenny main
deb-src http://10.0.1.2/bme lenny main

deb http://10.0.1.2/security lenny/updates main contrib
deb-src http://10.0.1.2/security lenny/updates main contrib

Biztonságos Ubuntu(?!)



Ubuntu 9.04 kiadásakor azt mondtam, hogy 3 év használat bőven sok volt, nem stabil a rendszer, nem biztonságos, eye-candy és ennyi. A nemrég megjelent 10.04 LTS azonban ismét felelevenítette a szeretetemet az Ubi iránt. Stabilabbnak mutatkozott számomra mint az eddigi kiadások, nem szált el a hang a notin miután felraktam rá a belső modem driverét és a többi és a többi.
Biztonság szempontjából még mindig nem ér semmit,ezért kezembe vettem az irányítást.
Magát a rendszert egy AES-256 titkosítás védi (LVM encrypted) ami megakadályozza, esetleges lopás során a lemezhez való teljes hozzáférést. Akinek van egy-két évezrede nyugodtan elkezdheti feltörni az amúgy 18 karakteres jelszavamat.
A rendszeren fut egy FireStarter, amivel remekül lehet grafikus úton managelni az iptables illetőleg a netfilter szabályait.
Ugye a netfilter a kernel szintű csomag szűrő amihez az iptales a beállító eszköz, igazán remek dolgokra képes velük az ember.
A tűzfal mellett fut még az apparmor, ami a Novell fejlesztései közé tartozik. Különböző profilokat adhatunk meg a rendszernek, hogy mi működhet, mi nem, mik a biztonságos alkalmazások.

Ahhoz, hogy lemezünket titkosítani tudjuk szükségünk van az Ubuntu alternate kiadására ugyanis -nem tudom milyen megfontolásból- a sima desktop nem támogatja ezt (Fedora 13 alatt ez a művelet egy checkbox pipálásával elvégezhető). Töltsük le az alternatet innen:http://ubuntu.hu/letoltes/alternate
Írjuk ki, majd bootoljunk be a lemezről. Elindul a telepítő, az eleje adja magát illetve a vége, nekünk pont a közepe kell, a particionálás, mely a követező képpen zajlik:

(Magam részéről egy 10GB-os lemezt fogok használni)
  1. A particionálás kézi lesz
  2. Hozzunk létre egy 500MB-os elsődleges lemezt, ext4 fájlrednszerrel, de /boot-ként csatoljuk.
  3. Válasszuk ki a telepítésre szánt lemezt,írjunk rá új partíciós táblát (szabad helyet is használhatunk, ez a lépés elhagyható)
  4. A szabad helyre létrehozunk egy új partíciót, ext4 helyett azonban LVM fizikai kötetként fogjuk használni.
  5. Visszaléptünk a menübe, itt kiválasztjuk a 'Titkosított partíciók konfigurlását' ami végigvisz minket a titkosítási műveleten.
  6. Megtartjuk a jelen beállításokat, lemezre írjuk az LVM-et. Enter a 'Create encrypted volumes' ponton, space-el kiválasztjuk az LVM kötetünket és meg is vagyunk. Lemezre írjuk a változtatást majd Fisinsh és kéri is a jelszót a rendszer. (Érdemes komoly jelszót megadni)
  7. A titkosítás után talán hozzuk is létre a mapper-ünket és osszuk fel a lemezt. Én 10GB-al dolgozok Vboxban, ezért nem teszem külön a home partíciót. Úgy csináljátok ahogy csak szeretnétek. Kiválasztom a logikai kötet kezelőt, lemezre írom a változásokat, majd bejön egy menü, ahol kiválasztom a Kötet csoport létrehozását neve most nálam 'sample' lesz. Hozzáadom a titkosított lemezrészt (A BOOT MArADJON ÉRINTETLEN) és kész az LVM. Visszatérve a menübe létrehozok még két logikai kötetet a sample-n belül. Az egyik 1GB esz a másik a fennmaradó ~8GB-ot kapja meg. Nevük: samle-root és sample-swap. Ezek lesznek a / illetve a swap mount pointok. Ez is megvan.
  8. A létrehozott köteteket most kiválasztom a fent említett módon beállítom root és swap használatra, ext4 fájlrendszerrel. Miután ez is megvan lemezre írjuk a változásokat és mehet tovább a telepítés,mely innentől adja magát
Nagyon figyeljetek oda, hogy mielőtt elkezditek az lvm-et hoztok létre egy legalább 500MB-os /boot részt, különben nem fogjátok tudni bootolni a rendszert révén, hogy a /boot nem lehet titkosítva.

Miután megvan a telepítés jöhet a könnyebb rész, a telepítés synaptic-al vagy terminálból.
apt-get install mc firestarter apparmor-profiles
A firestarter adja magát, lehet tiltani a ki illetve a bejövő forgalmat valamint korlátozni azt. A kimenőket érdemes fehér listán hagyni, megkönnyíti az életet, de ha valaki annyira paranoid, nyugodtan kapcsolja be, csak vegye fel a használni kívánt programok portjait. Maga a program is ismer alkalmazásokat, ezeket név alapján is megadhatjuk illetve listából kiválaszthatjuk, engedélyezhetjük/tilthatjuk.
A beállításoknál ki kell választanunk azt az interfészt amin a netes forgalom zajlik és kész is vagyunk.
Az apparmor-ról bővebben itt olvashattok: http://sugo.ubuntu.hu/10.04/html/serverguide/hu/apparmor.html

Ubuntu partíció csatolása Windows7 alatt


Elképzelhetőnek találom, hogy nem én vagyok az egyetlen embere aki úgy használ Linuxot, hogy egy másik partíción helyet foglal egy Windows is. Ubuntu alól mindent elérhetünk a Win partíciónkon, viszont ugyanez windows alatt kicsit máshogy alkul. Nem nagyon támogatja a rendszer az Ext fájl rendszert, ezért nem is látja, hogy egyáltalán van ott egy másik operációs rendszer is rajta kívül. Létezik egy program azt Ext2explorer, mely erre lett kitalálva. Egy total commanderszerű ablakot kapunk ahová fel van mappelve a partíció és tudunk böngészni. Htránya, hogy nem nagyon támogatja azt Ext4-et,ezért egy művelet után crashel a program. Nem valami megnyerő....
Ellenben létezik egy ingyenes, sokak által kedvelt virtuális számítógép kezelő aVirtualBox. Szépsége, hogy hasonlóan VMWare-hez Ő is képes kezelni raw azaz a fizikai partíciókat, lemezeket. Ahhoz hogy megtudjuk valósítani ezt a következő lépéseket kell végrehajtanunk Windows alatt:


1. Töltsük le és telepítsük a Vbox Windowsra készült verzióját: http://download.virtualbox.org/virtualbox/3.2.6/VirtualBox-3.2.6-63112-Win.exe


2. Nyissuk meg a commandline toolt: Start/Futtatás (ha nincs akkor a kereső sávba)/cmd (érdemes rendszergazda joggal futtatni)


3. Navigáljuk abba a mappába ahova a Vboxot telepítettük (pl.: cd C:\ProgramFiles\Sun\ VirtualBox) majd adjuk ki a következő parancsot:

VBoxManage internalcommands listpartitions -rawdisk \\.\PyhsicalDrive0

Az utasítás hatására kilistázódik a lemezünkön található partícióink. Itt jegyezném meg, hogy a \\.\PyhsicalDrive0 megadott 0 érték a lemezszámát jelzi, ez a gépben helyet foglaló HDD-k számának függvényében válzohat (0, 1, 2 etc.).


4. Maradjunk a Vbox mappájában és adjuk ki a következő utasítást:

VBoxManage internalcommands createrawvmdk -filename /a_fájl_helye/ubunt.vmdk -rawdisk \\.\PhysicalDrive0 -partitions 1

A parancs hatására a megadott helyre létrejön egy .vmdk fájl -a megadott névvel- ami már csatolható is egy virtuális géphez. Érdemes valamilyen kis fogyasztású linuxhoz csatlakoztatni, hogy ne egye meg a memóriánkat. Ha megvan akkor csatoljuk az adott meghajtót és már használhatjuk is elérjük a Linuxos partíció adatait.

LVM illetve titkosított LVM használatával annyiban módosul a dolog, hogy telepítenünk kell -ha nem támogatná a rendszer az LVM-et- az lvm2 csomagot majd kiadjuk a vgscan utasítást, ami megkeresi az LVM köteteket, majd csatoljuk ilyen módon:

mkdir /mnt/hdd (ahova csatolni akarjuk)
mount /dev/mapper/hdd /mnt/hdd (amit)

Titkosított LVM során ezt a műveletet megelőzi egy feloldási parancs:


cryptsetup luksOpen /dev/sdb1 hdd 
Lényegében ennyi lenne a csatolás, vboxban az aktuális virtuális gépen csinálhatunk egy samba megosztást, vagy használhatjuk a vbox mappa megoztóját.
Samba megosztás nálam:

Ubuntu Server (erre a célra remek, -debian körülményesen kezeli az ext4-et- másra nem ajánlom) alatt használom 80MB memóriával:

[global]
netbios name = ubipart
server string = Ubuntu HardDrive partition
workgroup = WORKGROUP
security = user


[Ubuntu 10.04 x86_64]
comment = Ubuntu partition in Windows7
path = /media/ubi
writeable = yes
browseable = yes
valid user = nuke


A felcsatolt partíció elérhető ssh-n keresztül is a WinScp nevű program használatával.

Szeretettel üdvözlök Mindenkit a blogomon!

Rengeteg ehhez hasonló, Linux-al foglalkozó oldalt találhatunk az interneten melyek roppant hasznos információkkal látnak el minket mind kiszolgáló mind asztali környezet működtetéséhez. Vannak dolgok viszont amik engem -és valószínűleg nem csak engem- nagyon érdekelnek, de van, hogy több órán keresztül kell bújnom a google-t, hogy eredményt érjek el. Sajnos ez elég sok idő, de úgy érzem, hogy eddig teljesen megérte a befektetett energiát.

Blogom célja, hogy a már megoldott problémáimat, felfedezett lehetőségeket megosszam másokkal is, ezzel csökkentvén az adott témában történő keresgélést a neten.


Remélem hasznosnak bizonyul a munkám és mások is értékelni fogják ezt.
Jó olvasgatást és jó munkát mindenkinek!